1. Mi a levegő? Mi a normál levegő?
Válasz: A Földet körülvevő légkört levegőnek szoktuk nevezni.
A 0,1 MPa nyomáson, 20 °C hőmérsékleten és 36%-os relatív páratartalom melletti levegő normál levegőnek minősül. A normál levegő hőmérsékletében különbözik a standard levegőtől, és nedvességet is tartalmaz. Ha vízgőz van a levegőben, a vízgőz kiválása után a levegő térfogata csökken.
2. Mi a levegő standard halmazállapot-definíciója?
Válasz: A standardállapot definíciója: a levegő azt az állapotot nevezzük standardállapotnak, amikor a levegő szívónyomása 0,1 MPa, a hőmérséklete pedig 15,6 °C (a hazai ipari definíció 0 °C).
Standard állapotban a levegő sűrűsége 1,185 kg/m3 (a légkompresszor kipufogógázának, szárítójának, szűrőjének és egyéb utófeldolgozó berendezéseinek kapacitását a levegő standard állapotában az áramlási sebesség jelöli, és a mértékegységet Nm3/perc-ben adják meg).
3. Mi a telített levegő és a telítetlen levegő?
Válasz: Bizonyos hőmérsékleten és nyomáson a nedves levegő vízgőztartalma (azaz a vízgőz sűrűsége) bizonyos határral rendelkezik; amikor egy adott hőmérsékleten a vízgőz mennyisége eléri a lehetséges maximális értéket, akkor a páratartalom ebben az időpontban telített levegőnek nevezzük. A maximális vízgőztartalom nélküli nedves levegőt telítetlen levegőnek nevezzük.
4. Milyen körülmények között válik a telítetlen levegő telített levegővé? Mi a „kondenzáció”?
Abban a pillanatban, amikor a telítetlen levegő telítetté válik, folyékony vízcseppek kondenzálódnak a párás levegőben, ezt nevezzük „kondenzációnak”. A kondenzáció gyakori. Például nyáron a levegő páratartalma nagyon magas, és könnyen képződhetnek vízcseppek a vízvezeték felületén. Téli reggelen vízcseppek jelennek meg a lakók üvegablakain. Ezek a párás levegő állandó nyomás alatt lehűl, hogy elérje a harmatpontot. A hőmérséklet miatti kondenzáció eredménye.
5. Mi a légköri nyomás, az abszolút nyomás és a túlnyomás? Melyek a nyomás leggyakoribb mértékegységei?
Válasz: A Föld felszínét körülvevő nagyon vastag légköri réteg által a Föld felszínére vagy a felszíni tárgyakra gyakorolt nyomást „légköri nyomásnak” nevezzük, és a jele Ρb; a tartály vagy tárgy felületére közvetlenül ható nyomást „abszolút nyomásnak” nevezzük. A nyomásérték az abszolút vákuumból indul ki, és a jele Pa; a nyomásmérőkkel, vákuummérőkkel, U alakú csövekkel és más műszerekkel mért nyomást „túlnyomásnak” nevezzük, a „túlnyomás” pedig a légköri nyomásból indul ki, és a jele Ρg. A három közötti kapcsolat a következő:
Pa=Pb+Pg
A nyomás az egységnyi felületre jutó erőt jelenti, a nyomás mértékegysége pedig N/négyzet, jelölése Pa, amit Pascalnak neveznek. Az MPa (MPa) kifejezést általában a mérnöki tudományokban használják.
1MPa = 10 hatod Pa hatvány
1 standard légköri nyomás = 0,1013 MPa
1 kPa = 1000 Pa = 0,01 kgf/négyzet
1MPa = 10 hatodik hatvány, Pa = 10,2 kgf/négyzet
A régi mértékegységrendszerben a nyomást általában kgf/cm2-ben (kilogramm erő/négyzetcentiméter) fejezik ki.
6. Mi a hőmérséklet? Melyek a leggyakrabban használt hőmérsékleti mértékegységek?
A: A hőmérséklet az anyag molekuláinak hőmozgásának statisztikai átlaga.
Abszolút hőmérséklet: Az a hőmérséklet, amely attól a legalacsonyabb határhőmérséklettől kezdődik, amikor a gázmolekulák mozgása leáll, és ezt T-vel jelöljük. A mértékegysége „Kelvin”, a mértékegység jele pedig K.
Celsius-hőmérséklet: A jég olvadáspontjától számított hőmérséklet, a mértékegysége „Celsius”, a mértékegység jele pedig ℃. Ezenkívül a brit és amerikai országokban gyakran használják a „Fahrenheit-hőmérsékletet”, a mértékegység jele pedig F.
A három hőmérsékleti egység közötti átváltási összefüggés a következő:
T (K) = t (°C) + 273,16
t(F)=32 + 1,8t(°C)
7. Mekkora a vízgőz parciális nyomása párás levegőben?
Válasz: A párás levegő vízgőz és száraz levegő keveréke. Egy bizonyos térfogatú párás levegőben a vízgőz mennyisége (tömegszázalékban) általában jóval kisebb, mint a száraz levegőé, de ugyanakkora térfogatot foglal el, mint a száraz levegő. , hőmérsékletük is azonos. A nedves levegő nyomása az alkotó gázok (azaz a száraz levegő és a vízgőz) parciális nyomásának összege. A párás levegőben lévő vízgőz nyomását a vízgőz parciális nyomásának nevezzük, amelyet Pso-val jelölünk. Értéke a párás levegőben lévő vízgőz mennyiségét tükrözi, minél nagyobb a vízgőz-tartalom, annál nagyobb a vízgőz parciális nyomása. A telített levegőben lévő vízgőz parciális nyomását a vízgőz telített parciális nyomásának nevezzük, amelyet Pab-val jelölünk.
8. Mekkora a levegő páratartalma? Mennyi a páratartalom?
Válasz: A levegő szárazságát és páratartalmát kifejező fizikai mennyiséget páratartalomnak nevezzük. A páratartalom kifejezésére gyakran használt kifejezések: abszolút páratartalom és relatív páratartalom.
Normál körülmények között az 1 m3 térfogatú párás levegőben lévő vízgőz tömegét a párás levegő „abszolút páratartalmának” nevezzük, és a mértékegysége g/m3. Az abszolút páratartalom csak azt jelzi, hogy mennyi vízgőz van egységnyi térfogatú párás levegőben, de nem jelzi a párás levegő vízgőz-elnyelő képességét, azaz a párás levegő páratartalmának fokát. Az abszolút páratartalom a nedves levegő vízgőzének sűrűsége.
A párás levegőben lévő tényleges vízgőz mennyiségének és az ugyanazon a hőmérsékleten elérhető maximális vízgőz mennyiségnek arányát „relatív páratartalomnak” nevezzük, amelyet gyakran φ-val fejeznek ki. A relatív páratartalom (φ) 0 és 100% között van. Minél kisebb a φ érték, annál szárazabb a levegő és annál nagyobb a vízfelvételi képessége; minél nagyobb a φ érték, annál nedvesebb a levegő és annál gyengébb a vízfelvételi képessége. A párás levegő nedvszívó képessége a hőmérsékletével is összefügg. A párás levegő hőmérsékletének emelkedésével a telítési nyomás is ennek megfelelően növekszik. Ha a vízgőz tartalma változatlan marad, a párás levegő relatív páratartalma (φ) csökken, azaz a párás levegő nedvszívó képessége növekszik. Ezért a légkompresszor helyiségének telepítésekor ügyelni kell a szellőzés fenntartására, a hőmérséklet csökkentésére, a vízelvezetés elkerülésére és a helyiségben lévő víz felhalmozódására a levegő nedvességtartalmának csökkentése érdekében.
9. Mi a nedvességtartalom? Hogyan kell kiszámítani?
Válasz: Párás levegőben az 1 kg száraz levegőben lévő vízgőz tömegét a párás levegő „nedvességtartalmának” nevezik, amelyet általában használnak. Annak bemutatására, hogy a nedvességtartalom ω majdnem arányos a Pso vízgőz parciális nyomásával, és fordítottan arányos a p teljes légnyomással. Az ω pontosan tükrözi a levegőben lévő vízgőz mennyiségét. Ha a légköri nyomás általában állandó, akkor a párás levegő hőmérséklete állandó, és a Pso is állandó. Ekkor a relatív páratartalom növekszik, a nedvességtartalom növekszik, és a nedvességfelvevő képesség csökken.
10. Mitől függ a telített levegő vízgőzének sűrűsége?
Válasz: A levegő vízgőztartalma (vízgőz sűrűsége) korlátozott. Az aerodinamikai nyomás (2 MPa) tartományában a telített levegő vízgőz sűrűsége csak a hőmérséklettől függ, és semmi köze a légnyomáshoz. Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a telített vízgőz sűrűsége. Például 40°C-on 1 köbméter levegő telített vízgőz sűrűsége azonos, függetlenül attól, hogy a nyomása 0,1 MPa vagy 1,0 MPa.
11. Mi a párás levegő?
Válasz: A bizonyos mennyiségű vízgőzt tartalmazó levegőt nedves levegőnek, a vízgőzmentes levegőt pedig száraz levegőnek nevezzük. A körülöttünk lévő levegő nedves levegő. Egy bizonyos magasságban a száraz levegő összetétele és aránya alapvetően stabil, és nincs különösebb jelentősége a teljes nedves levegő hőteljesítménye szempontjából. Bár a nedves levegő vízgőztartalma nem nagy, a tartalom változása nagyban befolyásolja a nedves levegő fizikai tulajdonságait. A vízgőz mennyisége határozza meg a levegő szárazságának és páratartalmának mértékét. A légkompresszor működési tárgya a nedves levegő.
12. Mi a hő?
Válasz: A hő az energia egyik formája. Gyakran használt mértékegységek: KJ/(kg·℃), cal/(kg·℃), kcal/(kg·℃) stb. 1kcal=4,186kJ, 1kJ=0,24kcal.
A termodinamika törvényei szerint a hő spontán módon átkerülhet a magasabb hőmérsékletű végről az alacsonyabb hőmérsékletű végre konvekció, hővezetés, sugárzás és egyéb formák révén. Külső energiafogyasztás hiányában a hő soha nem fordítható vissza.
13. Mi az érzékelhető hő? Mi a látens hő?
Válasz: A melegítés vagy hűtés folyamatában egy tárgy által a hőmérséklet emelkedésekor vagy csökkenésekor elnyelt vagy leadott hőt, anélkül, hogy az eredeti halmazállapota megváltozna, érzékelhető hőnek nevezzük. Ez az emberekben a hideg és a meleg közötti szembetűnő változásokat okozhatja, amelyeket általában hőmérővel lehet mérni. Például a víz 20°C-ról 80°C-ra történő hőmérsékletének emelésekor elnyelt hőt érzékelhető hőnek nevezzük.
Amikor egy tárgy hőt nyel el vagy ad le, a fázisállapota megváltozik (például a gáz folyékonnyá válik…), de a hőmérséklete nem változik. Ezt az elnyelt vagy leadott hőt látens hőnek nevezzük. A látens hő nem mérhető hőmérővel, és az emberi test sem érzékeli, de kísérletileg kiszámítható.
Miután a telített levegő hőt bocsát ki, a vízgőz egy része folyékony vízzé alakul, és a telített levegő hőmérséklete ekkor nem csökken, a felszabaduló hőnek ez a része látens hő.
14. Mekkora a levegő entalpiája?
Válasz: A levegő entalpiája a levegőben található összes hőmennyiségre utal, amelyet általában a száraz levegő tömegegységére vonatkoztatva mérnek. Az entalpiát az ι szimbólum jelöli.
15. Mi a harmatpont? Mihez kapcsolódik?
Válasz: A harmatpont az a hőmérséklet, amelyen a telítetlen levegő hőmérséklete csökken, miközben a vízgőz parciális nyomása állandó marad (azaz az abszolút víztartalom állandó marad), így eléri a telítettséget. Amikor a hőmérséklet a harmatpont alá csökken, kondenzált vízcseppek válnak ki a párás levegőben. A párás levegő harmatpontja nemcsak a hőmérséklettől, hanem a párás levegő nedvességtartalmától is függ. Magas a harmatpont magas, alacsony a víztartalom pedig alacsony. Egy bizonyos párás levegő hőmérsékleten minél magasabb a harmatpont hőmérséklete, annál nagyobb a vízgőz parciális nyomása a párás levegőben, és annál nagyobb a vízgőztartalom a párás levegőben. A harmatpont hőmérsékletnek fontos szerepe van a kompresszorgyártásban. Például, ha a légkompresszor kimeneti hőmérséklete túl alacsony, az olaj-gáz keverék kondenzálódik az olaj-gáz hordóban uralkodó alacsony hőmérséklet miatt, ami miatt a kenőolaj vizet tartalmaz, és befolyásolja a kenési hatást. Ezért a légkompresszor kimeneti hőmérsékletét úgy kell megtervezni, hogy ne legyen alacsonyabb, mint a megfelelő parciális nyomás alatti harmatpont hőmérséklete.
Közzététel ideje: 2023. július 17.
