1. Mi a levegő?Mi a normál levegő?
Válasz: A Föld körüli légkör, szoktuk levegőnek nevezni.
Az előírt 0,1 MPa nyomású, 20°C hőmérsékletű és 36%-os relatív páratartalmú levegő normál levegő.A normál levegő hőmérsékletében különbözik a normál levegőtől, és nedvességet tartalmaz.Ha vízgőz van a levegőben, a vízgőz elválasztása után a levegő mennyisége csökken.
2. Mi a levegő standard állapotdefiníciója?
Válasz: A szabványos állapot definíciója: azt a levegőállapotot, amikor a levegő szívónyomása 0,1 MPa és a hőmérséklet 15,6 °C (a hazai ipari definíció 0 °C), a levegő szabványos állapotának nevezzük.
Normál állapotban a levegő sűrűsége 1,185 kg/m3 (a légkompresszor kipufogó, szárító, szűrő és egyéb utófeldolgozó berendezések teljesítményét a levegő normál állapotú áramlási sebessége jelöli, a mértékegységet pedig Nm3/ min ).
3. Mi a telített levegő és a telítetlen levegő?
Válasz: Egy bizonyos hőmérsékleten és nyomáson a nedves levegő vízgőztartalmának (vagyis a vízgőz sűrűségének) van egy bizonyos határa;Amikor egy bizonyos hőmérsékleten lévő vízgőz mennyisége eléri a lehetséges maximális tartalmat, akkor a páratartalmat ekkor levegőnek nevezzük telített levegőnek.Telítetlen levegőnek nevezzük azt a nedves levegőt, amelynél nincs maximális vízgőztartalom.
4. Milyen körülmények között válik a telítetlen levegő telített levegővé?Mi az a "kondenzáció"?
Abban a pillanatban, amikor a telítetlen levegő telített levegővé válik, folyékony vízcseppek kondenzálódnak a nedves levegőben, amit „kondenzációnak” neveznek.Gyakori a páralecsapódás.Például nyáron nagyon magas a levegő páratartalma, és könnyen vízcseppek keletkezhetnek a vízcső felületén.Télen reggel vízcseppek jelennek meg a lakók üvegablakain.Ezek az állandó nyomás alatt lehűtött nedves levegő, hogy elérjék a harmatpontot.A hőmérséklet miatti páralecsapódás eredménye.
5. Mi a légköri nyomás, az abszolút nyomás és a túlnyomás?Melyek a nyomás általános mértékegységei?
Válasz: A földfelszínt körülvevő nagyon vastag légköri réteg által a földfelszínen vagy felszíni objektumokon okozott nyomást „atmoszférikus nyomásnak” nevezzük, a szimbólum pedig Ρb;a tartály vagy tárgy felületére közvetlenül ható nyomást „abszolút nyomásnak” nevezzük.A nyomásérték abszolút vákuumból indul ki, és a szimbólum Pa;a nyomásmérőkkel, vákuummérőkkel, U-alakú csövekkel és egyéb műszerekkel mért nyomást „mérőnyomásnak” nevezzük, a „manométernyomás” pedig a légköri nyomásból indul ki, a szimbólum pedig Ρg.A kapcsolat a három között
Pa=Pb+Pg
A nyomás az egységnyi területre eső erőre vonatkozik, a nyomás mértékegysége pedig N/négyzet, Pa-val jelölve, Pascal-nak nevezett.MPa (MPa) általánosan használt mérnöki
1MPa=10 hatodik teljesítmény Pa
1 normál légköri nyomás = 0,1013 MPa
1kPa=1000Pa=0,01kgf/négyzet
1MPa=10 hatodik teljesítmény Pa=10,2kgf/négyzet
A régi mértékegységrendszerben a nyomást általában kgf/cm2-ben (kilogramm erő/négyzetcentiméter) fejezik ki.
6. Mi a hőmérséklet?Melyek a leggyakrabban használt hőmérsékleti mértékegységek?
V: A hőmérséklet egy anyag molekulái hőmozgásának statisztikai átlaga.
Abszolút hőmérséklet: Az a hőmérséklet, amely a legalacsonyabb határhőmérséklettől kezdődik, amikor a gázmolekulák mozgása leáll, T-vel jelöljük. A mértékegység „Kelvin”, az egység szimbóluma pedig K.
Celsius-hőmérséklet: A jég olvadáspontjától kezdődő hőmérséklet, mértékegysége „Celsius”, a mértékegység szimbóluma pedig ℃.Ezenkívül a brit és amerikai országok gyakran használják a „Fahrenheit-hőmérsékletet”, és a mértékegység szimbóluma F.
A három hőmérsékleti egység közötti konverziós összefüggés az
T (K) = t (°C) + 273,16
t(F)=32+1,8t(℃)
7. Mekkora a vízgőz parciális nyomása nedves levegőben?
Válasz: A nedves levegő vízgőz és száraz levegő keveréke.Egy bizonyos térfogatú nedves levegőben a vízgőz mennyisége (tömeg szerint) általában sokkal kisebb, mint a száraz levegőé, de a száraz levegővel azonos térfogatot foglal el., szintén azonos hőmérsékletűek.A nedves levegő nyomása az alkotó gázok (azaz száraz levegő és vízgőz) parciális nyomásának összege.A nedves levegőben lévő vízgőz nyomását a vízgőz parciális nyomásának nevezzük, jelölése Pso.Értéke a párás levegőben lévő vízgőz mennyiségét tükrözi, minél nagyobb a vízgőztartalom, annál nagyobb a vízgőz parciális nyomása.A telített levegőben lévő vízgőz parciális nyomását a vízgőz telített parciális nyomásának nevezzük, jelölése Pab.
8. Mekkora a levegő páratartalma?Mennyi páratartalom?
Válasz: A levegő szárazságát és páratartalmát kifejező fizikai mennyiséget nedvességnek nevezzük.Az általánosan használt páratartalom kifejezések: abszolút páratartalom és relatív páratartalom.
Normál körülmények között a nedves levegőben 1 m3 térfogatban lévő vízgőz tömegét a nedves levegő „abszolút páratartalmának” nevezzük, mértékegysége g/m3.Az abszolút páratartalom csak azt jelzi, hogy mennyi vízgőz van egységnyi térfogatú nedves levegőben, de nem jelzi a párás levegő vízgőz-elnyelő képességét, vagyis a nedves levegő páratartalmának mértékét.Az abszolút páratartalom a nedves levegőben lévő vízgőz sűrűsége.
A párás levegőben lévő vízgőz tényleges mennyiségének és az azonos hőmérsékletű vízgőz maximális mennyiségének arányát „relatív páratartalomnak” nevezik, amelyet gyakran φ-vel fejeznek ki.A φ relatív páratartalom 0 és 100% között van.Minél kisebb a φ érték, annál szárazabb a levegő és annál erősebb a vízfelvevő képesség;minél nagyobb a φ érték, annál nedvesebb a levegő és annál gyengébb a vízfelvevő képesség.A párás levegő nedvszívó képessége a hőmérsékletével is összefügg.A nedves levegő hőmérsékletének emelkedésével a telítési nyomás ennek megfelelően nő.Ha a vízgőztartalom ekkor változatlan marad, akkor a párás levegő φ relatív páratartalma csökken, azaz a párás levegő nedvességfelvevő képessége nő.Ezért a légkompresszor helyiségének beépítése során ügyelni kell a szellőztetés fenntartására, a hőmérséklet csökkentésére, a vízelvezetés hiányára, a levegő nedvességtartalmának csökkentése érdekében a helyiségben a víz felhalmozódására.
9. Mi a nedvességtartalom?Hogyan kell kiszámítani a nedvességtartalmat?
Válasz: Nedves levegőben az 1 kg száraz levegőben lévő vízgőz tömegét a nedves levegő „nedvességtartalmának” nevezzük, amelyet általában használnak.Annak bemutatására, hogy az ω nedvességtartalom majdnem arányos a Pso vízgőz parciális nyomásával, és fordítottan arányos a p teljes légnyomással.ω pontosan tükrözi a levegőben lévő vízgőz mennyiségét.Ha a légköri nyomás általában állandó, amikor a nedves levegő hőmérséklete állandó, akkor a Pso is állandó.Ekkor nő a relatív páratartalom, nő a nedvességtartalom, csökken a nedvességfelvevő képesség.
10. Mitől függ a vízgőz sűrűsége telített levegőben?
Válasz: A levegő vízgőztartalma (vízgőz sűrűsége) korlátozott.Az aerodinamikai nyomás tartományában (2MPa) úgy tekinthető, hogy a telített levegőben a vízgőz sűrűsége csak a hőmérséklettől függ, és semmi köze a légnyomáshoz.Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a telített vízgőz sűrűsége.Például 40°C-on 1 köbméter levegő telített vízgőz sűrűsége azonos, függetlenül attól, hogy a nyomása 0,1 MPa vagy 1,0 MPa.
11. Mi a párás levegő?
Válasz: A bizonyos mennyiségű vízgőzt tartalmazó levegőt nedves levegőnek, a vízgőz nélküli levegőt száraz levegőnek nevezzük.A körülöttünk lévő levegő nedves levegő.Egy bizonyos magasságon a száraz levegő összetétele és aránya alapvetően stabil, és nincs különösebb jelentősége a teljes nedves levegő hőteljesítménye szempontjából.Bár a párás levegőben a vízgőztartalom nem nagy, a tartalom változása nagyban befolyásolja a párás levegő fizikai tulajdonságait.A vízgőz mennyisége határozza meg a levegő szárazságának és páratartalmának mértékét.A légkompresszor munkatárgya a nedves levegő.
12. Mi a hő?
Válasz: A hő az energia egyik formája.Általánosan használt mértékegységek: KJ/(kg·℃), cal/(kg·℃), kcal/(kg·℃) stb. 1kcal=4,186kJ, 1kJ=0,24kcal.
A termodinamika törvényei szerint a hő spontán módon átadható a magas hőmérsékletű végről az alacsony hőmérsékletű végre konvekció, vezetés, sugárzás és egyéb formák révén.Külső energiafogyasztás hiányában a hőt soha nem lehet visszafordítani.
13. Mi az értelmes hő?Mi az a látens hő?
Válasz: A felfűtés vagy hűtés folyamatában azt a hőt, amelyet egy tárgy felvesz vagy felszabadít, amikor a hőmérséklet emelkedik vagy csökken anélkül, hogy megváltoztatná eredeti fázisállapotát, érzékelhető hőnek nevezzük.Nyilvánvaló változást okozhat az emberekben a hidegben és a melegben, ami általában hőmérővel mérhető.Például azt a hőt, amelyet a víz 20 °C-ról 80 °C-ra emelésével felveszünk, érzékelhető hőnek nevezzük.
Amikor egy tárgy elnyeli vagy leadja a hőt, a fázisállapota megváltozik (például a gáz folyékony lesz…), de a hőmérséklet nem változik.Ezt az elnyelt vagy felszabaduló hőt látens hőnek nevezzük.A látens hőt hőmérővel nem lehet mérni, az emberi szervezet sem érzi, de kísérletileg kiszámolható.
Miután a telített levegő hőt bocsát ki, a vízgőz egy része folyékony vízzé válik, és a telített levegő hőmérséklete ekkor sem csökken, a felszabaduló hőnek ez a része látens hő.
14. Mekkora a levegő entalpiája?
Válasz: A levegő entalpiája a levegőben lévő összes hőt jelenti, általában a száraz levegő egységnyi tömegén alapul.Az entalpiát az ι szimbólum jelöli.
15. Mi a harmatpont?mihez kapcsolódik?
Válasz: A harmatpont az a hőmérséklet, amelyen a telítetlen levegő lecsökkenti a hőmérsékletét, miközben állandóan tartja a vízgőz parciális nyomását (azaz az abszolút víztartalmat állandóan tartja), hogy elérje a telítettséget.Amikor a hőmérséklet a harmatpontra csökken, a párás levegőben kondenzvízcseppek válnak ki.A párás levegő harmatpontja nemcsak a hőmérséklettel függ össze, hanem a párás levegőben lévő nedvesség mennyiségétől is.A harmatpont magas víztartalomnál magas, a harmatpont alacsony víztartalomnál alacsony.Egy bizonyos nedves levegő hőmérsékleten minél magasabb a harmatpont hőmérséklete, annál nagyobb a párás levegőben lévő vízgőz parciális nyomása, és annál nagyobb a párás levegő vízgőztartalma.A harmatpont-hőmérséklet fontos felhasználása a kompresszorok tervezésében.Például, ha a légkompresszor kimeneti hőmérséklete túl alacsony, az olaj-gáz keverék kicsapódik az olaj-gáz hordó alacsony hőmérséklete miatt, amitől a kenőolaj vizet tartalmaz, és befolyásolja a kenési hatást.Ezért a légkompresszor kimeneti hőmérsékletét úgy kell megtervezni, hogy az ne legyen alacsonyabb, mint a megfelelő parciális nyomás alatti harmatponti hőmérséklet.
Feladás időpontja: 2023. július 17
