1. Mi az a levegő? Mi a normál levegő?
Válasz: A föld körüli légkör, amelyet levegőnek hívunk.
A levegőt a megadott 0,1 mPa nyomás alatt, a 20 ° C hőmérsékletet és a 36% -os relatív páratartalom a normál levegő. A normál levegő különbözik a standard levegőtől a hőmérsékleten, és nedvességet tartalmaz. Ha a levegőben vízgőz van, a vízgőz elválasztása után a levegő térfogata csökken.
2. Mi a levegő standard állapotmeghatározása?
Válasz: A standard állapot meghatározása: a légállapot, ha a levegő szívási nyomás 0,1 mPa, és a hőmérséklet 15,6 ° C (a hazai ipar definíciója 0 ° C), a levegő standard állapotának nevezzük.
Szabványos állapotban a levegő sűrűsége 1,185 kg/m3 (a légkompresszor kipufogógázának, a szárítónak, a szűrőnek és az egyéb utófeldolgozó berendezéseknek a kapacitását a levegő standard állapotában az áramlási sebesség jelöli, és az egységet NM3/percként írják).
3. Mi a telített levegő és a telítetlen levegő?
Válasz: Egy bizonyos hőmérsékleten és nyomáson a vízgőz tartalma nedves levegőben (vagyis a vízgőz sűrűsége) van bizonyos határértékkel; Ha egy bizonyos hőmérsékleten található vízgőz mennyisége eléri a lehető legnagyobb tartalmat, akkor a páratartalmat ebben az időben telített levegőnek nevezzük. A nedves levegőt a vízgőz maximális tartalma nélkül telítetlen levegőnek nevezzük.
4. Milyen körülmények között a telítetlen levegő telített levegővé válik? Mi az a „kondenzáció”?
Abban a pillanatban, amikor a telítetlen levegő telített levegővé válik, a folyékony vízcseppek kondenzálódnak a nedves levegőben, amelyet „kondenzációnak” neveznek. A kondenzáció gyakori. Például a levegő páratartalma nyáron nagyon magas, és könnyű vízcseppeket képezni a vízcső felületén. Téli reggelen a vízcseppek jelennek meg a lakosok üvegablakán. Ezek a nedves levegő, amely állandó nyomás alatt lehűtött, hogy elérje a harmatpontot. A kondenzáció eredménye a hőmérséklet miatt.
5. Mik a légköri nyomás, az abszolút nyomás és a mérőnyomás? Melyek a gyakori nyomás egységei?
Válasz: A Föld felszínén a Föld felületén vagy felületi tárgyán körülvevő nagyon vastag légköri réteg által okozott nyomást „légköri nyomásnak” nevezzük, és a szimbólum ρb; A közvetlenül a tartály vagy tárgy felületére ható nyomást „abszolút nyomásnak” nevezzük. A nyomásérték abszolút vákuumból kezdődik, a szimbólum PA; A nyomásmérőkkel, vákuummérőkkel, U alakú csövekkel és más műszerekkel mért nyomást „mérőnyomásnak” nevezzük, a „mérőnyomás” pedig a légköri nyomásból indul, és a szimbólum ρg. A három közötti kapcsolat az
PA = PB+PG
A nyomás az egységenkénti erőre vonatkozik, és a nyomás egység n/négyzet alakú, PA -ként, Pascal néven. MPA (MPA), amelyet általában a mérnöki munkában használnak
1mpa = 10 hatodik teljesítményű PA
1 standard légköri nyomás = 0,1013mpa
1KPa = 1000Pa = 0,01 kgf/négyzet
1mpa = 10 hatodik teljesítmény PA = 10,2 kgf/négyzet
A régi egységrendszerben a nyomást általában KGF/CM2 -ben (kilogramm erő/négyzet centiméter) fejezik ki.
6. Mi a hőmérséklet? Melyek a leggyakrabban használt hőmérsékleti egységek?
V: A hőmérséklet az anyag molekuláinak termikus mozgásának statisztikai átlaga.
Abszolút hőmérséklet: A hőmérséklet a legalacsonyabb határhőmérséklettől kezdve, amikor a gázmolekulák nem mozognak, T. jelölve. Az egység „Kelvin”, és az egység szimbóluma K.
Celsius hőmérséklete: A jég olvadási pontjától kezdődő hőmérséklet, az egység „Celsius”, és az egység szimbóluma ℃. Ezenkívül a brit és az amerikai országok gyakran használják a „Fahrenheit hőmérsékletet”, és az egység szimbóluma F.
A három hőmérsékleti egység közötti konverziós kapcsolat az
T (k) = t (° C) + 273,16
t (f) = 32+1,8t (℃)
7. Mekkora a vízgőz részleges nyomása nedves levegőben?
Válasz: A nedves levegő a vízgőz és a száraz levegő keveréke. Egy bizonyos nedves levegőmennyiségben a vízgőz (tömeg szerint) általában sokkal kisebb, mint a száraz levegő, de ugyanolyan térfogatot foglal el, mint a száraz levegő. , ugyanolyan hőmérséklete is van. A nedves levegő nyomása az alkotóelemek (azaz száraz levegő és vízgőz) részleges nyomásainak összege. A vízgőz nedves levegőben történő nyomását a vízgőz részleges nyomása nevezzük, amelyet PSO -nak jelölnek. Értéke tükrözi a vízgőz mennyiségét a nedves levegőben, annál nagyobb a vízgőztartalom, annál nagyobb a vízgőz részleges nyomása. A vízgőz részleges nyomását a telített levegőben a vízgőz telített részleges nyomása nevezzük, amelyet PAB -ként jelölnek.
8. Mi a levegő páratartalma? Mennyi páratartalom?
Válasz: A levegő szárazságát és páratartalmát kifejező fizikai mennyiséget páratartalomnak nevezzük. Általában használt páratartalom -kifejezések: abszolút páratartalom és relatív páratartalom.
Szabványos körülmények között a nedves levegőben lévő vízgőz tömegét 1 m3 térfogatban a nedves levegő „abszolút páratartalmának” nevezzük, és az egység g/m3. Az abszolút páratartalom csak azt jelzi, hogy mekkora vízgőzt tartalmaz a páratlan levegő egységmennyisége, de nem jelzi a nedves levegő képességét a vízgőz felszívására, azaz a párás levegő páratartalmának mértékére. Az abszolút páratartalom a vízgőz sűrűsége a nedves levegőben.
A nedves levegőben található tényleges vízgőz arányát és a maximális vízgőz ugyanazon a hőmérsékleten történő maximális mennyiségét „relatív páratartalomnak” nevezzük, amelyet gyakran φ expresszál. A relatív páratartalom φ 0 és 100%között van. Minél kisebb a φ érték, annál szárazabb a levegő és annál erősebb a víz abszorpciós képessége; Minél nagyobb a φ érték, annál nedves a levegő és annál gyengébb a víz abszorpciós képessége. A párás levegő nedvesség -abszorpciós képessége szintén kapcsolódik annak hőmérsékletéhez. Ahogy a nedves levegő hőmérséklete emelkedik, a telítési nyomás ennek megfelelően növekszik. Ha a vízgőz tartalma ebben az időben változatlan marad, akkor a nedves levegő relatív páratartalma csökken, vagyis a nedves levegő nedvesség -felszívódási képessége növekszik. Ezért a légkompresszor helyiségének telepítése során figyelmet kell fordítani a szellőzés fenntartására, a hőmérséklet csökkentésére, a vízelvezetés nélkül és a víz felhalmozódására a helyiségben a nedvesség csökkentése érdekében.
9. Mi a nedvességtartalom? Hogyan lehet kiszámítani a nedvességtartalmat?
Válasz: Nedves levegőben az 1 kg száraz levegőben található vízgőz tömegét a nedves levegő „nedvességtartalmának” nevezzük, amelyet általában használnak. Annak bemutatása, hogy a ω nedvességtartalom szinte arányos a vízgőz részleges nyomás PSO -val, és fordítottan arányos a teljes légnyomáskal. ω pontosan tükrözi a levegőben lévő vízgőz mennyiségét. Ha a légköri nyomás általában állandó, ha a nedves levegő hőmérséklete állandó, akkor a PSO is állandó. Ebben az időben a relatív páratartalom növekszik, a nedvességtartalom növekszik, és a nedvesség abszorpciós képessége csökken.
10. Mitől függ a vízgőz sűrűsége a telített levegőben?
Válasz: A levegőben lévő vízgőz (vízgőz sűrűség) tartalma korlátozott. Az aerodinamikai nyomás (2mPa) tartományában úgy tekinthető, hogy a telített levegőben lévő vízgőz sűrűsége csak a hőmérséklettől függ, és semmi köze sincs a légnyomáshoz. Minél nagyobb a hőmérséklet, annál nagyobb a telített vízgőz sűrűsége. Például 40 ° C -on 1 köbméter levegőnek ugyanaz a telített vízgőz sűrűsége, függetlenül attól, hogy nyomása 0,1 mPa vagy 1,0 mPa.
11. Mi a nedves levegő?
Válasz: A bizonyos mennyiségű vízgőzt tartalmazó levegőt nedves levegőnek nevezzük, és a vízgőz nélküli levegőt száraz levegőnek nevezzük. A körülöttünk lévő levegő nedves levegő. Egy bizonyos magasságban a száraz levegő összetétele és aránya alapvetően stabil, és nincs különös jelentősége az egész nedves levegő termikus teljesítményének. Noha a vízgőztartalom a nedves levegőben nem nagy, a tartalom megváltozása nagy hatással van a nedves levegő fizikai tulajdonságaira. A vízgőz mennyisége határozza meg a levegő szárazságának és páratartalmának mértékét. A légkompresszor munkamenete nedves levegő.
12. Mi az a hő?
Válasz: A hő az energia egyik formája. Általában használt egységek: kJ/(kg · ℃), cal/(kg · ℃), kcal/(kg · ℃) stb.
A termodinamika törvényei szerint a hő spontán módon átvihető a magas hőmérséklet végéből az alacsony hőmérsékleti végig konvekció, vezetés, sugárzás és egyéb formák révén. Külső energiafogyasztás hiányában a hőt soha nem lehet megfordítani.
13. Mi az ésszerű hő? Mi az a látens hő?
Válasz: A fűtés vagy a hűtés folyamatában a hő felszívódik vagy egy objektum által felszabadult, amikor a hőmérséklet emelkedik vagy esik anélkül, hogy az eredeti fázisállapot megváltoztatná, ésszerű hőnek nevezzük. Ez arra késztetheti az embereket, hogy nyilvánvaló változásai vannak a hidegben és a hőben, amelyet általában hőmérővel lehet mérni. Például a vizet 20 ° C -ról 80 ° C -ról felszívódott hőt ésszerű hőnek nevezzük.
Amikor egy objektum elnyeli vagy felszabadítja a hőt, a fázisállapot (például a gáz folyékony lesz), de a hőmérséklet nem változik. Ezt az abszorbeált vagy felszabadult hőt látens hőnek nevezzük. A látens hőt nem lehet hőmérővel mérni, és az emberi test sem érezheti, de kiszámítható kísérletileg.
Miután a telített levegő felszabadította a hőt, a vízgőz egy része folyékony vízbe fekszik, és a telített levegő hőmérséklete ebben az időben nem csökken, és a felszabadult hőnek ez a része látens hő.
14. Mi a levegő entalpiája?
Válasz: A levegő entalpia a levegőben található teljes hőre utal, általában a száraz levegő egységtömegén alapul. Az entalpiát a ι szimbólum képviseli.
15. Mi az a harmatpont? Mihez kapcsolódik?
Válasz: A harmatpont az a hőmérséklet, amelyen a telítetlen levegő csökkenti annak hőmérsékletét, miközben tartja a vízgőz részleges nyomását (vagyis az abszolút víztartalom állandó tartása), hogy elérje a telítettséget. Amikor a hőmérséklet a harmatpontra esik, a kondenzált vízcseppek kicsapódnak a nedves levegőben. A nedves levegő harmatpontja nemcsak a hőmérséklethez kapcsolódik, hanem a nedvesség mennyiségéhez is kapcsolódik a nedves levegőben. A harmatpont magas, magas víztartalommal, és a harmatpont alacsony, alacsony víztartalommal. Egy bizonyos nedves levegő hőmérsékleten minél magasabb a harmatpont hőmérséklete, annál nagyobb a vízgőz részleges nyomása a nedves levegőben, és annál nagyobb a vízgőztartalom a nedves levegőben. A harmatpont hőmérséklete fontos felhasználás a kompresszor tervezésében. Például, ha a légkompresszor kimeneti hőmérséklete túl alacsony, az olaj-gáz keverék az olaj-gáz hordó alacsony hőmérséklete miatt kondenzálódik, ami miatt a kenőolaj vizet tartalmaz, és befolyásolja a kenési hatást. Ezért a légkompresszor kimeneti hőmérsékletét úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa, hogy az nem alacsonyabb, mint a harmatpont hőmérséklete a megfelelő részleges nyomás alatt.
A postai idő: július-2017-2023
