16. Mi a nyomás alatti harmatpont?
Válasz: Miután a nedves levegőt összenyomjuk, a vízgőz sűrűsége megnő, és a hőmérséklete is emelkedik. Amikor a sűrített levegő lehűl, a relatív páratartalom is megnő. Amikor a hőmérséklet tovább csökken 100%-os relatív páratartalomig, vízcseppek válnak ki a sűrített levegőből. Az ekkor mért hőmérséklet a sűrített levegő „harmatpontja”.
17. Mi a kapcsolat a nyomás alatti harmatpont és a normál nyomás alatti harmatpont között?
Válasz: A nyomás alatti harmatpont és a normál nyomás alatti harmatpont közötti megfelelő kapcsolat a sűrítési aránnyal van összefüggésben. Azonos nyomás alatti harmatpont mellett minél nagyobb a sűrítési arány, annál alacsonyabb a megfelelő normál nyomás alatti harmatpont. Például: ha a sűrített levegő nyomása 0,7 MPa, a harmatpont 2 °C, akkor normál nyomáson -23 °C-nak felel meg. Amikor a nyomás 1,0 MPa-ra emelkedik, és ugyanaz a nyomás alatti harmatpont 2 °C, a megfelelő normál nyomás alatti harmatpont -28 °C-ra csökken.
18. Milyen műszerrel mérik a sűrített levegő harmatpontját?
Válasz: Bár a nyomás alatti harmatpont mértékegysége Celsius (°C), a jelentése a sűrített levegő víztartalma. Ezért a harmatpont mérése valójában a levegő nedvességtartalmának mérése. Számos eszköz létezik a sűrített levegő harmatpontjának mérésére, például a nitrogént, étert stb. hidegforrásként használó „tükörharmatpont-mérő”, az elektrolit higrométer foszfor-pentoxidot, lítium-kloridot stb. elektrolitként használva. Jelenleg az iparban széles körben használnak speciális gázharmatpont-mérőket a sűrített levegő harmatpontjának mérésére, mint például a brit SHAW harmatpont-mérő, amely akár -80°C-ig is képes mérni.
19. Mire kell figyelni a sűrített levegő harmatpontjának harmatpontmérővel történő mérésekor?
Válasz: A levegő harmatpontjának méréséhez harmatpontmérőt kell használni, különösen akkor, ha a mért levegő víztartalma rendkívül alacsony, a műveletnek nagyon óvatosnak és türelmesnek kell lennie. A gázmintavevő berendezésnek és a csatlakozó csővezetékeknek száraznak kell lenniük (legalább szárazabbnak, mint a mérendő gáz), a csővezeték-csatlakozásoknak teljesen lezártnak kell lenniük, a gáz áramlási sebességét az előírásoknak megfelelően kell megválasztani, és kellően hosszú előkezelési időre van szükség. Ha óvatos, nagy hibák lesznek. A gyakorlat azt bizonyította, hogy amikor a foszfor-pentoxid elektrolitot használó „nedvességmérőt” használják a hidegszárító által kezelt sűrített levegő nyomás alatti harmatpontjának mérésére, a hiba nagyon nagy. Ez a sűrített levegő által a vizsgálat során keletkező másodlagos elektrolízisnek köszönhető, ami a ténylegesnél magasabb értéket eredményez. Ezért ezt a típusú műszert nem szabad hűtveszárító által kezelt sűrített levegő harmatpontjának mérésekor használni.
20. Hol kell mérni a sűrített levegő harmatpontját a szárítóban?
Válasz: A sűrített levegő nyomás alatti harmatpontjának mérésére harmatpontmérőt használjon. A mintavételi pontot a szárító kipufogócsövében kell elhelyezni, és a mintagáz nem tartalmazhat folyékony vízcseppeket. Más mintavételi pontokon mért harmatpontokban hibák lehetnek.
21. Használható-e a párolgási hőmérséklet a nyomás alatti harmatpont helyett?
Válasz: A hidegszárítóban a párolgási hőmérséklet (párolgási nyomás) leolvasása nem helyettesítheti a sűrített levegő harmatpontját. Ez azért van, mert a korlátozott hőcserélő felületű párolgóban a hőcsere során nem elhanyagolható hőmérséklet-különbség van a sűrített levegő és a hűtőközeg párolgási hőmérséklete között (néha akár 4~6°C is); a hőmérséklet, amelyre a sűrített levegő lehűlhet, mindig magasabb, mint a hűtőközegé. A párolgási hőmérséklet magas. A párologtató és az előhűtő közötti „gáz-víz elválasztó” elválasztási hatékonysága nem lehet 100%. Mindig lesz egy része a kimeríthetetlen finom vízcseppeknek, amelyek a levegőárammal bejutnak az előhűtőbe, és ott „másodlagosan elpárolognak”. Vízgőzzé redukálódnak, ami növeli a sűrített levegő víztartalmát és emeli a harmatpontot. Ezért ebben az esetben a mért hűtőközeg párolgási hőmérséklete mindig alacsonyabb, mint a sűrített levegő tényleges harmatpontja.
22. Milyen körülmények között alkalmazható a hőmérséklet mérésének módszere a nyomás alatti harmatpont helyett?
Válasz: Az ipari telephelyeken a levegő nyomás alatti harmatpontjának SHAW harmatpontmérővel történő szakaszos mintavételezése és mérése meglehetősen nehézkes, és a vizsgálati eredményeket gyakran befolyásolják a hiányos vizsgálati feltételek. Ezért azokban az esetekben, amikor a követelmények nem túl szigorúak, gyakran hőmérőt használnak a sűrített levegő nyomás alatti harmatpontjának becslésére.
A sűrített levegő harmatpontjának hőmérővel történő mérésének elméleti alapja a következő: ha a sűrített levegő, amely a párologtató általi kényszerhűtés után a gáz-víz szeparátoron keresztül jut be az előhűtőbe, és a benne lévő kondenzvíz teljesen elválik a gáz-víz szeparátorban, akkor ekkor a mért sűrített levegő hőmérséklete a nyomás harmatpontja. Bár a gáz-víz szeparátor elválasztási hatékonysága valójában nem éri el a 100%-ot, de feltéve, hogy az előhűtő és a párologtató kondenzvize jól elvezetett, a gáz-víz szeparátorba jutó és a gáz-víz szeparátor által eltávolítandó kondenzvíz a teljes kondenzátum térfogatának csak nagyon kis részét teszi ki. Ezért a nyomás harmatpontjának ezzel a módszerrel történő mérésének hibája nem túl nagy.
Amikor ezt a módszert alkalmazzák a sűrített levegő harmatpontjának mérésére, a hőmérsékletmérési pontot a hidegszárító elpárologtatójának végén vagy a gáz-víz szeparátorban kell kiválasztani, mivel a sűrített levegő hőmérséklete ezen a ponton a legalacsonyabb.
23. Milyen sűrített levegős szárítási módszerek léteznek?
Válasz: A sűrített levegő a benne lévő vízgőzt nyomás alá helyezéssel, hűtéssel, adszorpcióval és más módszerekkel távolíthatja el, a folyékony vizet pedig melegítéssel, szűréssel, mechanikus elválasztással és egyéb módszerekkel.
A hűtve szárító egy olyan eszköz, amely lehűti a sűrített levegőt, hogy eltávolítsa a benne lévő vízgőzt, és viszonylag száraz sűrített levegőt kapjon. A légkompresszor hátsó hűtője szintén hűtést használ a benne lévő vízgőz eltávolítására. Az adszorpciós szárítók az adszorpció elvét alkalmazzák a sűrített levegőben lévő vízgőz eltávolítására.
24. Mi a sűrített levegő? Milyen jellemzői vannak?
Válasz: A levegő összenyomható. A levegőt, miután a légkompresszor mechanikai munkát végzett a térfogatának csökkentése és a nyomásának növelése érdekében, sűrített levegőnek nevezzük.
A sűrített levegő fontos energiaforrás. Más energiaforrásokkal összehasonlítva a következő egyértelmű tulajdonságokkal rendelkezik: tiszta és átlátszó, könnyen szállítható, nincsenek különleges káros tulajdonságai, nem szennyezi vagy csak kis mértékben szennyezi, alacsony hőmérsékletű, nem tűzveszélyes, nem fél a túlterheléstől, sokféle kedvezőtlen környezetben is képes működni, könnyen beszerezhető, kimeríthetetlen.
25. Milyen szennyeződéseket tartalmaz a sűrített levegő?
Válasz: A légkompresszorból kiáramló sűrített levegő számos szennyeződést tartalmaz: ①Víz, beleértve a vízpermetet, vízgőzt, kondenzvizet; ②Olaj, beleértve az olajfoltokat, olajgőzt; ③Különböző szilárd anyagok, például rozsdaiszap, fémpor, gumi finom szemcsék, kátrányrészecskék, szűrőanyagok, tömítőanyagok finom szemcséi stb., valamint számos káros kémiai és szaganyag.
26. Mi a levegőforrás-rendszer? Milyen részekbői állnak?
Válasz: A sűrített levegőt előállító, feldolgozó és tároló berendezésekből álló rendszert levegőforrás-rendszernek nevezzük. Egy tipikus levegőforrás-rendszer általában a következő részekből áll: légkompresszor, hátsó hűtő, szűrők (beleértve az előszűrőket, olaj-víz szeparátorokat, csővezeték-szűrőket, olajeltávolító szűrőket, szagtalanító szűrőket, sterilizáló szűrőket stb.), nyomásstabilizált gáztároló tartályok, szárítók (hűtött vagy adszorpciós), automatikus vízelvezető és szennyvízelvezető, gázvezeték, csővezeték-szelep alkatrészek, műszerek stb. A fenti berendezéseket a folyamat különböző igényei szerint kombinálják egy komplett gázforrás-rendszerré.
27. Milyen veszélyeket jelentenek a sűrített levegőben lévő szennyeződések?
Válasz: A légkompresszor által kibocsátott sűrített levegő sok káros szennyeződést tartalmaz, a fő szennyeződések a levegőben lévő szilárd részecskék, a nedvesség és az olaj.
A párologtatott kenőolaj szerves savat képez, ami korrodálja a berendezéseket, rongálja a gumit, a műanyagot és a tömítőanyagokat, eltömíti a kis lyukakat, szelephibákat okoz, és szennyezi a termékeket.
A sűrített levegőben lévő telített nedvesség bizonyos körülmények között vízzé kondenzálódik, és a rendszer egyes részein felhalmozódik. Ez a nedvesség rozsdásodást okoz az alkatrészekben és a csővezetékekben, ami a mozgó alkatrészek beszorulását vagy kopását okozhatja, ami a pneumatikus alkatrészek meghibásodását és a levegő szivárgását okozhatja; hideg régiókban a nedvesség megfagyása a csővezetékek befagyását vagy repedését okozhatja.
A sűrített levegőben lévő szennyeződések, például a por, koptatják a henger, a légmotor és a levegőváltó szelep relatív mozgó felületeit, csökkentve a rendszer élettartamát.
Közzététel ideje: 2023. július 17.
